Ha ha land: Kőkemény humor, avagy Dombóvári István a Corvinuson – Budapest Business Club

Ha ha land: Kőkemény humor, avagy Dombóvári István a Corvinuson

Ha ha land: Kőkemény humor, avagy Dombóvári István a Corvinuson

Név: Dombi – a művésznevet nem ő találta ki, de állandósult, mert kétségtelenül tinta- és időtakarékosabb.

Tett: másodpercek töredéke alatt megtöltötte a C V-VI-os, 210 fős előadót, és bearanyozta azt a szerdai napot (2017. 04. 05.), ami ugyanolyan monotonnak és kilátástalannak indult, mint úgy általában a hétköznapok.

Dombi 2005 óta tevékenykedik a humorbusinessben, ami az egyik legizgalmasabb meghatározható műfaj, hiszen a határai és szabályai nehezen definiálhatóak. Mint szinte minden érdemleges siker, a híres humorista karrierpályájának kezdete is a kávéhoz, konkrétan a Godot Kávéházhoz köthető, ahol először fellépett, mert akkoriban egyre nagyobb népszerűségnek örvendtek a one-man showk.

A Dumaszínház szerves tagjaként kollégáival intézményesítették, és megszerették a hazai közönséggel a stand up comedy kötetlen műfaját, és elérték, hogy a követői tábor folyamatosan gyarapodjon.

A humor összetevői: hitelesség, aktualitás, elrugaszkodás a normalitástól, egy csipet önirónia. A vicc az improvizáció, a rögtönzés és a véletlenek kombinációja. A humort nem árnyékolhatja be politikai korrektség és öncenzúra, mert akkor elveszhet az a minőségi és őszinte tartalom, ami pillanatok alatt kizökkent a komfortzónából és elrepít valahova, ahol nincs jó és rossz, csak valami szerethetően abszurd, groteszk átmenet. Egy jó humorista nem viccesebb, mint az „átlagemberek”, hanem észreveszi a sorok között lapuló részleteket, amiket kiemelve, a realitás komolyságát befedi egy cukormázzal, ami éppen annyira édes és meseszerű, hogy fülig érő mosolyra húzódjon tőle a szád.

Az előadás keretein belül megtudhattuk a self-branding legfontosabb szabályait, miszerint meg kell találni az egyensúlyt a kevés és a túl sok között, és annak ellenére, hogy mi magunk válunk produktummá, figyelnünk kell arra, hogy ne tárgyiasítsuk magunkat.

Kicsi a Dombi, de a mesterien használt szófordulatai, a képessége arra, hogy a tömeg egy emberként röhögjön fel, a lendülete és vitalitása hatalmas és életre szóló élményt nyújtott a részvevőknek!

U.i.: az előadás mellékhatásokat okozhat – erős szúrás a hasizmokban a nevetéstől, görcsbe rándult arcizmok, egyre többször, és hangosabban ismételt óhajtó mondatok, hogy „Bárcsak ne lett volna vége!”

A kockázatokról és mellékhatásokról kérdezze meg Dombóvári Istvánt, nézze a Showder Klubot, és hallgassa az MR1 Kossuth Rádió Kabaréklub című műsorát.