2014 | Budapest Business Club

A SZIGET gazdasági hatásai – Gerendai Károly előadása

Idősek, fiatalok, lányok és fiúk ezrei ismerik Magyarország legnagyobb nyári könnyűzenei rendezvényét, a Sziget Fesztivált. Minden évben egyre nagyobb tömegeket mozgat meg a fesztivál mind hazai, mind nemzetközi szinten, azonban arról, hogy ennek milyen gazdasági hatásai vannak, kevés szó esik. Ezért is szervezte meg az MKT Corvinus Gerendai Károly, a Sziget főszervezőjének előadását, hogy leendő közgazdászként bepillantást nyerhessenek a hallgatók a fesztivál szakmai életébe is. Emellett egy igazán egyedi meglepetésben is részesültek a résztvevők. Gerendai Károly kezdetben a fesztivál történetéről mesélt. Megtudhattuk, hogy a szocializmus után, 1993-ban Diákszigetként indult útjára a szervezők kezdeményezése, hogy a fiatalok számára minőségi nyári programot nyújtsanak a szünidőben. „Kell egy hét együttlét” – ezzel a szlogennel csábították a fiatalokat akkoriban az Óbudai-szigetre. A helyszín ugyan nem változott, azonban évről-évre egyre színvonalasabbá vált a rendezvény. A permanens fejlődésnek hála, egyre inkább népszerűvé vált a fesztivál a nemzetközi porondon is, olyannyira, hogy 2015-ben a Sziget Fesztiválhoz kezdték igazítani a többi európai fesztivál időpontját. Érdekesség, hogy a holland fiatalokat is meghódította a Sziget-láz, ez azonban meglepő módon egy ottani pultos szigetes élménybeszámolójának köszönhető. Mire nem jó egy esti iszogatás Hollandiában…!? A kezdeti nehézségek, érdekes történetek után természetesen a fesztivál gazdasági oldaláról is szó esett. A Sziget a számszerűsíthető gazdasági hatások mellett komoly, hosszabb távon ható turisztikai előnyt is jelent az országnak. Budapest és Magyarország nemzetközi ismertsége jelentősen növekedik általa. De emellett a rendezvény milliárdos nagyságrendben járul hozzá mind a nemzeti össztermékhez, mind az állami adóbevételekhez. A fesztivál anyagi sikeressége egyfelől a fellépők listájának bővülésében, s a legpopulárisabb zenészek, együttesek elhívásában, másrészt a fesztivált rendező Sziget Produkciós Iroda által indított, vagy felvásárolt más rendezvényekben nyilvánul meg. A produkciós...
Sportkonferencia 2014.

Sportkonferencia 2014.

Körülbelül 120 érdeklődő részvételével zárult a sportkonferenciánk, amelyet múlt héten rendeztünk meg a Corvinuson a PADS Alapítvány támogatásával. Kerekasztal beszélgetést tartottunk a Budapesti Nyári Olimpiai Játékok rendezésének esélyeiről, volt szó az ország létesítményfejlesztéseiről, a futball EB-ről, az úszó világversenyek szakmai felkészültségéről és a magyar vízilabda gazdasági eredményességéről. Egy kis ízelítő, miről is volt szó: Vígh László (létesítmények): Az elkövetkező évek világszínvonalú létesítményeket hoznak számunkra, amelyek alkalmasak nemzetközi események lebonyolítására. Az EB helyszínéül szolgáló Nemzeti Stadion egyedülállóan sokszínű komplexum lesz, amelyben egy majd 70.000-es futballstadion mellett számtalan sportág otthonra lel majd, egy helyen lesznek a kiegészítő szolgáltatások, illetve kommunikációs központként is működhet majd. De épül nagyszabású uszoda, Nemzeti Olimpiai Központ, kézilabda-, kosárlabda-, és labdarúgó-akadémia, edzőtábor helyek, teniszcentrum, kajak-kenu központ és rengeteg köznevelést szolgáló uszoda és tornaterem. Bár egyelőre még nem tartunk ott felkészültségben, hogy olimpiát rendezzünk, az említett létesítmények már kompatibilisek lesznek egy későbbi olimpiához is. Dr. Hargitay András (úszás): Az úszás szerencsés sportág, mert minden szülő szeretné, ha megtanulna úszni a gyermeke. A kihívás abban van, hogy ezeket a gyerekeket hogy lehet megtartani a sport számára hosszú távon. Fontos kérdés a létesítményeken kívül a megfelelő edzők képzése, de a legfontosabb a rengeteg áldozat, amit a sportolóknak és a szülőknek kell hozni, ha világszintű úszó szeretne lenni valaki. Egy-egy világversenyen már nagyon apró különbségek vannak, és látni kell, hogy ami ma korszerű, az holnapra elavul, tehát haladni kell. Az egyik legfontosabb célunk az kell, hogy legyen, hogy maradandót alkossunk. Gergely István (vízilabda): Új megközelítés kell a vízilabdában, üzleti szemmel kell hozzáállni, dolgozni kell azon, hogy eladható legyen. Az eredményesség ellenére a többi sport mögött le van maradva a vízilabda több...
XII. BéKÖN

XII. BéKÖN

12. alkalommal került megrendezésre a Budapesti Közgazdasági napok, azaz BéKÖN, az MKT Cotvinus szervezésében. Ez évben a két napos konferencia témája az aktuális nemzetközi konfliktusok és ezek hatása a gazdaságra volt, így első nap az arab tavasz, második nap pedig az ukrán válság állt a fókuszban. A hivtalos megnyitást követően egyetemünk rektora, Rostoványi Zsolt, tartott rövid összefoglalót az arab tavasz kialakulásának hátteréről és folyamatáról. Az előadás összetetten foglalkozott a politikai, kulturális és gazdasági okokkal és következményekkel, világosság téve a hallgatók számára is, hogy egy igen összetett társadalmi folyamatról van szó. A rektor úr előadását Neszmélyi György professzor folytatta, kimondottan a térség egyik legjelentősebb államának, Egyiptomnak a politikai változásaival az elmúlt időszakban, és ennek hatásával a gazdaságra. Egyre mélyülve a gazdasági vetületébeb az Arab Tavasznak Oláh Flórián, a Hungária Értékpapír Zrt. képviselője, foglalta össze az olajpiacra gyakorolt hatását az elmúlt időszaknak és vetítette előre saját várakozásait. Végül Marosi Antal újságíró számolt be személyes tapasztalatairól Líbiában. Élménybeszámolója sokkoló volt, de komikus és szarkasztikus előadásmódjával élvezetessé tette a végéig kitartó hallgatók számára. A második nap folyamán az ukrán válság kapcsán halhattunk igen színvonalas szakmai előadásokat Szlankó Bálint újságíró, Gabler Gergely az Erste Bank vezető elemzője és Sz. Bíró Zoltán professzor előadásában. Az első előadás a nap folyamán ismét egy általános helyzetképet próbált adni a hallgatóságnak az országban uralkodó helyzetekről. Ezt követően Gabler Gergely előbb a pénzpiacokra gyakorolt hatásáról beszélt az ukrán válságnak, míg Sz. Bíró Zoltán Oroszország szakértő az Oroszország vs. Eu vonalra koncentrált és a lehetséges szankcióháború esélyeit, lehetőségeit vázolta fel a hallgatóknak. Ismét köszönjünk részvételeteket és reméljük velünk maradtok a tanév...
Csányi Sándor: Kis magyar banktörténet

Csányi Sándor: Kis magyar banktörténet

A 2014/15-ös tanév első szemeszterét Dr. Csányi Sándor előadásával nyitottuk a C. nagyelőadóban. Az OTP vezérigazgatója előadása során beszélt az elmúlt 10 év alakulásáról a bankszektor számára, kiemelet szerepet kapott előadásában a devizahitelezés aktualitása miatt, és az aktuális belföldi intézkedések a bankszektor szabályozását illetően. Legemlékezetesebb megjegyzése Orbán Viktor egy nyilatkozatára volt reakció, amiben a Miniszterelnök a bankokat a ravasz denevérekhez hasonlította. Ez Csányi úr értelmezése szerint azt jelenti, hogy a Miniszterelnök elképzelése szerint, a bankok olyanok lehetnek, mint Batman, aki ha baj van, és megjelenik a Batman-jel az égen, jön és segít. Ez alapján úgy gondolja, hogy ha baj lesz a gazdasági növekedéssel a kormány úgyis a bankszektorhoz fordul majd segítségért. A hallgatók kérdéseire is válaszolva megosztotta velünk, hogy az OTP banknak három országban vannak problémái: Ukrajnában a háborúk, Oroszországban az EU szankciók illetve Magyarországon a szabályozások miatt. Az ország leggazdagabb embere közvetlenül reagált a hallgatók kérdéseire, előadása jó hangulatban telt, miközben a hallgatók szakmailag is érdékes előadáson vehettek részt. Újfent köszönjük részvételeteket és reméljük találkozunk következő rendezvényeinken is!...