Kígyózó sorok a folyosón, teltházas terem, sajtójelenlét és politikusok: ez a kép fogadta azokat, akik végigsétáltak a Corvinus főépületén Tarlós István előadása alatt, mely a campus minden területén tanuló hallgatókat megszólított, hiszen egyszerre feszegetett komoly társadalmi és közgazdasági kérdéseket. Az előadó kicsit késve, ámde annál közvetlenebb hangvétellel kezdte meg az előadást, strukturáltan ismertetve a következő tíz év fejlesztési terveit és a korábbi évek tanulságait. Ugyan a fő kérdés Budapest jövőképe volt, a főpolgármester elemezte az EU és Magyarország viszonyát. Sokmilliárdos összegekre számíthatunk net recipient-ként a következő évben, amelyből jelentős részt Budapest fejlesztésére fordítanak, így megújulhat a már-már naponta kigyulladó 3-as metró, de a 201-es kampányában komoly hangsúlyt kapott P+R parkolók is kialakításra kerülhetnek, zöldebb, élhetőbb Budapest hozva létre. A média egyik közkedvelt témája, a civil szféra tiltakozását kivívó hajléktalan-kérdésről is mesélt a főpolgármester, aki nem látja borúsan a helyzetet: szerinte sokan, akik lakásért folyamodnak, nem valódi hajléktalanok, hanem a rendszert próbálják kijátszani, ezáltal az önkormányzati lakások kiosztása nem zökkenőmentes, a hajléktalanszállókat pedig nem használják ki. A tömegközlekedés fejlesztéséről és a „Budapest megújul” projektről is beszámolt, melyet nagy sikernek gondol. Talán emiatt került később a hallgatói kérdéseknél porondra Vitézy Dáviddal való viharos viszonya, azonban ebben a kérdésben válasz nélkül...
Idősek, fiatalok, lányok és fiúk ezrei ismerik Magyarország legnagyobb nyári könnyűzenei rendezvényét, a Sziget Fesztivált. Minden évben egyre nagyobb tömegeket mozgat meg a fesztivál mind hazai, mind nemzetközi szinten, azonban arról, hogy ennek milyen gazdasági hatásai vannak, kevés szó esik. Ezért is szervezte meg az MKT Corvinus Gerendai Károly, a Sziget főszervezőjének előadását, hogy leendő közgazdászként bepillantást nyerhessenek a hallgatók a fesztivál szakmai életébe is. Emellett egy igazán egyedi meglepetésben is részesültek a résztvevők. Gerendai Károly kezdetben a fesztivál történetéről mesélt. Megtudhattuk, hogy a szocializmus után, 1993-ban Diákszigetként indult útjára a szervezők kezdeményezése, hogy a fiatalok számára minőségi nyári programot nyújtsanak a szünidőben. „Kell egy hét együttlét” – ezzel a szlogennel csábították a fiatalokat akkoriban az Óbudai-szigetre. A helyszín ugyan nem változott, azonban évről-évre egyre színvonalasabbá vált a rendezvény. A permanens fejlődésnek hála, egyre inkább népszerűvé vált a fesztivál a nemzetközi porondon is, olyannyira, hogy 2015-ben a Sziget Fesztiválhoz kezdték igazítani a többi európai fesztivál időpontját. Érdekesség, hogy a holland fiatalokat is meghódította a Sziget-láz, ez azonban meglepő módon egy ottani pultos szigetes élménybeszámolójának köszönhető. Mire nem jó egy esti iszogatás Hollandiában…!? A kezdeti nehézségek, érdekes történetek után természetesen a fesztivál gazdasági oldaláról is szó esett. A Sziget a számszerűsíthető gazdasági hatások mellett komoly, hosszabb távon ható turisztikai előnyt is jelent az országnak. Budapest és Magyarország nemzetközi ismertsége jelentősen növekedik általa. De emellett a rendezvény milliárdos nagyságrendben járul hozzá mind a nemzeti össztermékhez, mind az állami adóbevételekhez. A fesztivál anyagi sikeressége egyfelől a fellépők listájának bővülésében, s a legpopulárisabb zenészek, együttesek elhívásában, másrészt a fesztivált rendező Sziget Produkciós Iroda által indított, vagy felvásárolt más rendezvényekben nyilvánul meg. A produkciós...
Körülbelül 120 érdeklődő részvételével zárult a sportkonferenciánk, amelyet múlt héten rendeztünk meg a Corvinuson a PADS Alapítvány támogatásával. Kerekasztal beszélgetést tartottunk a Budapesti Nyári Olimpiai Játékok rendezésének esélyeiről, volt szó az ország létesítményfejlesztéseiről, a futball EB-ről, az úszó világversenyek szakmai felkészültségéről és a magyar vízilabda gazdasági eredményességéről. Egy kis ízelítő, miről is volt szó: Vígh László (létesítmények): Az elkövetkező évek világszínvonalú létesítményeket hoznak számunkra, amelyek alkalmasak nemzetközi események lebonyolítására. Az EB helyszínéül szolgáló Nemzeti Stadion egyedülállóan sokszínű komplexum lesz, amelyben egy majd 70.000-es futballstadion mellett számtalan sportág otthonra lel majd, egy helyen lesznek a kiegészítő szolgáltatások, illetve kommunikációs központként is működhet majd. De épül nagyszabású uszoda, Nemzeti Olimpiai Központ, kézilabda-, kosárlabda-, és labdarúgó-akadémia, edzőtábor helyek, teniszcentrum, kajak-kenu központ és rengeteg köznevelést szolgáló uszoda és tornaterem. Bár egyelőre még nem tartunk ott felkészültségben, hogy olimpiát rendezzünk, az említett létesítmények már kompatibilisek lesznek egy későbbi olimpiához is. Dr. Hargitay András (úszás): Az úszás szerencsés sportág, mert minden szülő szeretné, ha megtanulna úszni a gyermeke. A kihívás abban van, hogy ezeket a gyerekeket hogy lehet megtartani a sport számára hosszú távon. Fontos kérdés a létesítményeken kívül a megfelelő edzők képzése, de a legfontosabb a rengeteg áldozat, amit a sportolóknak és a szülőknek kell hozni, ha világszintű úszó szeretne lenni valaki. Egy-egy világversenyen már nagyon apró különbségek vannak, és látni kell, hogy ami ma korszerű, az holnapra elavul, tehát haladni kell. Az egyik legfontosabb célunk az kell, hogy legyen, hogy maradandót alkossunk. Gergely István (vízilabda): Új megközelítés kell a vízilabdában, üzleti szemmel kell hozzáállni, dolgozni kell azon, hogy eladható legyen. Az eredményesség ellenére a többi sport mögött le van maradva a vízilabda több...
