2015. ápr. 15.
Tarlós budapesti jövőképe után ismét sikerlatolgatás töltötte meg a Corvinus nagyelődóját, ahol ezúttal az MKT az egész magyar gazdasági helyzet alakulására volt kíváncsi, melyre Varga Mihály jelenlegi nemzetgazdasági minisztertől és Bod Péter Ákos, korábbi pénzügyminisztertől vártuk a választ arról, hol is tartunk most és hol leszünk néhány év múlva. Varga Mihály előadását a “Már nem vagyunk Görögország, de még nem vagyunk Skandinávia” gondolatta indította, amelyben kifejtette, hogy az elmúlt években a Magyar gazdaság teljesítménye jelentősen javult, így ezzel párhuzamosan a megítélésünk is, azonban még mindig messze járunk attól, hogy az Unió legfejlettebb gazdaságai közé tartozhassunk. Varga kiemelte, hogy a 3,6 százolékos GPD növekedéssel az Európai Unió második leggyosabban növekedő gazdaságává váltunk és ezzel párhuzamosan számos elismert gazdasági elemző is elismeri az elmúlt évek teljesítményét, sőt erősen optimisták a jövőt illetően is. “A Morgan Stanley már optimistább a magyar növekedési kilátásokkal kapcsolatban, mint maga a kormány, hiszen 3,5 százalékos növekedést vár az idén, míg az NGM egy óvatos 2,5 százalékkal számol.” Varga meglátásai szerint a növekedés nem kizárólag az exportnak és az Uniós támogatásoknak köszönhető, bár elismerte, hogy a 2100 milliárdnyi támogatás szétosztása jelentősen segítette azt. Véleménye szerint ez önmagában nem magyarázza a jó teljesítményünket a többi tagországhoz viszonyítva: “Nem arról van szó, hogy Magyarország valami külön adományt kap Brüsszelből, és ez segíti a növekedésünket. Ezt minden ország kapja, mégis a 28 ország között mások az okai a növekedésnek.” Varga a növekedéshez vezető út második pillérejént a munkanélküliségi ráta csökkenését emelte ki, amely aránya a 2010-es évtől kezdve folyamatosan csökkenő tendenciát mutatott. Az egykulcsos személyi jövedelemadó több pénzt hagy a munkavállalóknál, akik így a belső fogyaszt élénkítik. Véleménye szerint az...
2015. feb. 19.
Kígyózó sorok a folyosón, teltházas terem, sajtójelenlét és politikusok: ez a kép fogadta azokat, akik végigsétáltak a Corvinus főépületén Tarlós István előadása alatt, mely a campus minden területén tanuló hallgatókat megszólított, hiszen egyszerre feszegetett komoly társadalmi és közgazdasági kérdéseket. Az előadó kicsit késve, ámde annál közvetlenebb hangvétellel kezdte meg az előadást, strukturáltan ismertetve a következő tíz év fejlesztési terveit és a korábbi évek tanulságait. Ugyan a fő kérdés Budapest jövőképe volt, a főpolgármester elemezte az EU és Magyarország viszonyát. Sokmilliárdos összegekre számíthatunk net recipient-ként a következő évben, amelyből jelentős részt Budapest fejlesztésére fordítanak, így megújulhat a már-már naponta kigyulladó 3-as metró, de a 201-es kampányában komoly hangsúlyt kapott P+R parkolók is kialakításra kerülhetnek, zöldebb, élhetőbb Budapest hozva létre. A média egyik közkedvelt témája, a civil szféra tiltakozását kivívó hajléktalan-kérdésről is mesélt a főpolgármester, aki nem látja borúsan a helyzetet: szerinte sokan, akik lakásért folyamodnak, nem valódi hajléktalanok, hanem a rendszert próbálják kijátszani, ezáltal az önkormányzati lakások kiosztása nem zökkenőmentes, a hajléktalanszállókat pedig nem használják ki. A tömegközlekedés fejlesztéséről és a „Budapest megújul” projektről is beszámolt, melyet nagy sikernek gondol. Talán emiatt került később a hallgatói kérdéseknél porondra Vitézy Dáviddal való viharos viszonya, azonban ebben a kérdésben válasz nélkül...
